2022.08.25.

A 21. század démona-A stressz érintése

Mindennap találkozunk vele, és az egészségünk múlik azon, mennyire sikerül megbirkóznunk a fellépésével. Ez a stressz, amely az őskorban pusztán a túlélésünket szolgálta, manapság viszont könnyen súlyos betegségeket okozhat, ha testünk a kelleténél gyakrabban kapcsol erre a felfokozott állapotra.

De vajon mit jelent a stressz, és mit tehetünk ellene?

 

A stressz, mint túlzott reakció

A világszerte ismert biológus, Dr. Selye János életének középpontjában a stressz kutatása állt. Szerinte a stressz „a test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételekre”. Selye szerint az emberi szervezet a stressz fellépésekor beindít egy általános vészhelyzeti reakciót, amint egy feszültséget kiváltó stresszorral szembesül. Nő a vérnyomás, a pulzus, csökken az ellenállóképességünk. És beindul a szervezetben egy ősi protokoll, az üss vagy fuss reakciója. A test ellenállása a kelleténél magasabbra emelkedik, így a test végül kimerül a stresszorhoz való alkalmazkodás során.  És jönnek a stresszel járó komoly betegségek, amik akár halálhoz vezethetnek. Mert stressz során megfeszülnek az izmok, összeszűkülnek az artériák, kortizolt, azaz stresszhormont termel a mellékvese.. Miközben szabálytalanná, kapkodóvá válik a légzés, és ha ezt rendszeresen csináljuk, az a szervezet súlyos megbetegedését eredményezheti.

Stressz bármi lehet, ami kibillent minket lelki egyensúlyunkból. A stresszorok (stresszkeltő tényezők) széles skáláján szerepelhetnek egyszerű zajok, egy közelgő határidő, vagy a párunkkal való konfliktus is beindíthatja az emberben a stresszreakció időzített bombáját, amely nagyon negatív hatással lesz az emberi szervezetre.  Ráadásul a stressz az élet velejárója, szerves része, hiszen a stressz egyben a nehéz helyzetek túlélésének eszköze, változás beindítója is. Létezik ugyanis eustressz, azaz pozitív stressz, amikor egy nehéz helyzetben energiával telinek, ösztönzöttnek érezzük magunkat, és optimistává válunk a kihívásokkal való szembenézés közben. Ha kegyőzünk egy akadályt, akkor az eustressz által az emberi test és lélek visszatér kiegyensúlyozott, nyugodt állapotába.

A probléma sokkal inkább a distresszel, a stressz sötét oldalával van. Fellépésekor nem tudunk kezelni egy adott helyzetet, és tehetetlenséget, frusztrációt élünk meg, ilyenkor gyakori a szédülés, a fejfájás és a kimerültség kialakulása. A stressz eredetileg azért jött létre, hogy segítse a túlélésünket, azonban ma már nem a kardfogú tigris támadására indul be, hanem esetleg egy lekezelő főnökre vagy egy forgalmi dugóra is. A stressz most is vészhelyzeti reakcióként működik bennük, de a modern világ sokrétű kihívásai miatt könnyen azt okozhatja, hogy elveszítsük a kontrollt a testi stresszreakcióik felett, mert túlságosan sok feszültségnek vagyunk kitéve.

Szóval ha valakinek magas a vérnyomása, gyakori fejfájás gyötri, álmatlanságban vagy cukorbetegségben szenved, akkor elkezdhet gyanakodni, hogy a stressz megmérgezi az életét, és ideje lenne tenni valamit ez ellen.

A jó hír viszont az, hogy ha kezelni tudjuk a stresszt, akkor a jövőben kialakuló betegségek létrejöttét is megakadályozhatjuk!

 

Mit tehetünk a stressz ellen? Érzelmi stresszoldás homloktartással és lehorgonyzással

A kineziológia régóta élénk kíváncsisággal keresi azokat a módszereket, amelyek segítenek az érzelmi feszültség csökkentésében.  A legegyszerűbb ÉSO (érzelmi stresszoldó technika) a homlokunkhoz kapcsolódik. Itt található két dudor, nagyjából 5 centivel a szemünk felett. Ha szeretnénk nyugodtabban szembenézni egy bennünk distresszt ébresztő helyzettel, akkor érintsük meg ezt a két apró reflexpontot, a másik kezünkkel pedig érintsük meg a tarkónkat. Csukjuk be a szemünket, és gondoljunk a feszültséget kiváltó szituációra. Pár perc múlva egy sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb állapotba kerülhetünk. Ilyenkor felfüggesztjük a test ősi üss vagy fuss reakcióit, és a homloktartással új döntési lehetőségeket, racionálisabb szemléletet alakítunk ki a stresszt okozó helyzettel vagy személlyel szemben, így nem rángatnak minket kontroll nélkül a feszültségek és az érzelmek. Úrrá leszünk a stresszen, és ezt a módszert minden nehéz helyzetben érdemes megvalósítani!

Szintén hatékony stresszmentesítő eljárás lehet a lehorgonyzás, amely az NLP eszköztárából származik. A neuro-lingvisztikus programozás (NLP) feltárta, ha egy feszültségkeltő helyzet során megérintjük a test valamely részét, akkor az agy az érzést és az érintést együtt rögzíti. Vagyis ha később megérintjük az adott testrészt, később is felébrednek az ide „lehorgonyzott” érzések. Nemcsak a negatív érzést, hanem a pozitívat is lehorgonyozhatjuk a test egy adott területéhez, és annak megérintésekor pozitív érzésünk lesz.  Úgy is feloldhatunk egy stresszhelyzetet, ha a kellemetlen és kellemes területet egyszerre érintjük meg, és máris búcsút inthetünk a stressznek, mert kellemes érzésünk lesz. Minden feszültséggeneráló helyzetben érdemes kipróbálni ezt a technikát, mert jelentősen csökkenti a bennünk lévő feszültséget.

 

Persze vannak olyan makacsul működő stresszorok és körülmények, amiket legnagyobb igyekezetünk ellenére sem tudunk kiiktatni az életünkből. Ha ilyen kíméletlen feszültségkeltő helyzetekkel van dolgod, gyere el hozzám, segítek egy örömtelibb, stresszmentesebb állapot elérésében! És olyan ÉSO-technikákat mutatok neked a feszültségekkel szemben, hogy bármikor úrrá lehess a stressz felett.

© 2022 Lélekzóna